Dr. Barna Andrea

Hírek

Kedves látogatók! Az elmúlt hosszabb időszakban a feltöltődésre helyeztem a hangsúlyt, átmenetileg nem vállaltam megbízásokat, képzéseken vettem részt. Azt gondolom, hogy segítőként különösen fontos rendszeresen "szünetet tartani", belülről is építkezni, töltődni ahhoz, hogy minden megkeresésnél teljes szívvel forduljak ügyfeleimhez, a rutin kizárólag a szakmai tudás mélységében jelentkezzen. Nyolc év telt el Mediációs Irodám indulása óta, most tehát rekreációs szabadságom után hamarosan megújult honlap-tartalommal és aktívabb közösségi média jelenléttel jelentkezem majd, hogy az érdeklődők minél több hasznos információhoz juthassanak nálam a mediáció témakörében. Kérdéseiket, témajavaslataikat az info@drbarnaandrea.hu emailcímen várom!


2020. márciusától term.gy. és eü. alapképzésen vettem részt, amelyet sikeres vizsgák követtek. A gyakorlati oklevél megszerzésével a módszerrel kapcsolatos tanulmányaim megkezdése után hat évvel, 2021 nyarán, hivatalosan is kineziológus végzettséget szerzek. A képzés szemléletformáló: a közös megegyezések létrehozását lelki oldalról segíti; előmozdítja az emberi működés és viszonyok még jobb elméleti ismeretét. Emellett 2020. ősze óta a Károli Gáspár Református Egyetem BA pszichológus-hallgatója vagyok, szintén abból a célból, hogy még több ismerettel, hatékonyan segíthessem a hozzám fordulókat. Az elmúlt egy évben továbbá négy mediációs továbbképzésen és konferencián vettem részt.


2018. szeptemberében az International Center or Nonviolent Communication által szervezett Erőszakmentes kommunikáció tréningen vettem részt. Köszönöm a kapott tudást, szemléletet Rambala Éva trénernek!


Öt év gyakorlati munka után, 2018. márciusában - két további továbbképzés teljesítésével - a következő öt évre vonatkozóan is nyilvántartott mediátor lettem, így friss elméleti és hosszú évek gyakorlati tapasztalatával várom tisztelt ügyfeleimet továbbra is.


Kedves ügyfeleim és honlap-látogatók, elfoglaltságom esetén időpontegyeztetés (és visszahívás kérése) sms-ben a 70-9423236 telefonszámon lehetséges.


Tájékoztatom Önöket, hogy aktuális (őszi/téli/tavaszi/nyári) szabadságom, valamint továbbképzések ideje alatt a válaszadási idő hosszabb lehet, emiatt megértésüket és türelmüket előre is köszönöm!


Tisztelt érdeklődők: 2016. április 28. - május 1. között kineziológiai továbbképzésen veszek részt, ezért ebben az időszakban hívást nem tudok fogadni, sms-ben azonban ezidő alatt is elérhető leszek.


Tájékoztatom kedves ügyfeleimet és az érdeklődőket, hogy a Mediációs Iroda 2015. június 1-jétől könnyebben megközelíthető helyre költözött. Az új cím: XIV. kerület, Várna utca 12-14.

Az új irodahelyiségben továbbra is várom mindazokat, akik szeretnék válásukat közös nevezőre jutva, megnyugtató módon megegyezve lebonyolítani, vagy kapcsolatukat rendbe hozni.


Új írásom a blogban a párterápia létjogosultságáról szól: érdemes "kibírhatóvá" tenni a kapcsolatot? Vagy inkább lépjünk? (2015. március 25.)


2014. március 15-én hatályba lépett az új polgári törvénykönyv, amely a válásokra vonatkozóan is hozott jogi változásokat: áttekintés a blogban.


Örömmel tájékoztatom kedves ügyfeleimet, hogy néhány hete, 2013. december 8-án átvehettem az egy éves NLP-NLPt gyakorlati kommunikációs tanfolyam elvégzését igazoló oklevelemet. Remélem, hogy ezzel az újabb képesítéssel és szélesebb körű tudással még hatékonyabban segíthetem a hozzám fordulókat kapcsolatuk javításában, vagy békés lezárásában.


2013. decemberében a legolvasottabb blogbejegyzés: "Másképp gondolkodnak a férfiak és másképp a nők" a férfi-női gondolkodás különbségeiről...


Az Iroda 2013. október 1-jétől a XIII. kerület Petneházy utcában működik. Szeretettel várom ügyfeleimet az új honlap mellett új irodámban is!

Kapcsolat

Hívjon: 70-942-32-36

Írjon: info@drbarnaandrea.hu
Keressen a facebook-on:
Dr. Barna Andrea Mediációs Iroda

Legfrissebb bejegyzés

A párkapcsolat és a szülők

A jól működő párkapcsolat két önálló, felnőtt ember szövetsége. Ahogy mondani szokták: akkor jó, ha "H" betőt formáz, nem két egymásra támaszkodó szárból álló "A" betűt. Hogyan kapcsolódik ez a szülők...

A mediációs eljárásra és a mediátorok tevékenységére vonatkozó jogszabályok

- 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről

- 2003. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről (új Ptk.) 4:22. § [Közvetítői eljárás]

- 2/2003. (II. 13.) IM rendelet a közvetítők igazolványáról
- 3/2003. (III. 13.) IM rendelet a közvetítői névjegyzék vezetéséről
- 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről

A törvény tartalmazza a mediátorok (közvetítők) tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat. Szigorú feltételekhez köti, hogy ki válhat mediátorrá, szól a mediátorok működéséről, működésük ellenőrzéséről és az általuk vezetett mediációs eljárásról: hogyan történik a mediátor felkérése, hogyan indul, zajlik és fejeződik be a mediációs eljárás. A miniszter által kiadott kapcsolódó rendeletek a részletszabályokat tartalmazzák: külön-külön rendelet szól a mediátorok nyilvántartásáról, igazolványáról és arról, hogy milyen képzésen, továbbképzésen kell részt venniük ahhoz, hogy tevékenységüket végezhessék. A törvény széles kereteket szab, amelyek között szabadon, mégis kontrolláltan történhet a felek közötti megegyezés létrejötte. A felek érdekeit garanciális szabályok védik: a mediátorrá válásnak szigorú szakmai feltételei vannak, a mediátort titoktartási kötelezettség terheli, összeférhetetlenség, elfogultság esetén nem járhat el, köteles továbbképzéseken részt venni és pontosan meghatározott adminisztrációs kötelezettségei vannak. Mindez azt szolgálja, hogy a mediátorok hozzáértő, képzett, objektív segítői legyenek felek közötti megegyezésnek. Az alábbiakban a mediátorokra vonatkozó jogszabályok összefoglalása olvasható.

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény

A törvény célja, hogy elősegítse a jogviták rendezését. Közvetítői (mediációs) eljárásra a polgári perrendtartásban meghatározott ügyekben van lehetőség, ide tartoznak a házassági perek is. Házassági perekben amellett, hogy mediációs eljárásra lehetőség van, a házasság felbontásához a bíróság döntése szükséges, amely a mediációs eljárás során létrejött mediációs megállapodás egyszerű bíróság általi jóváhagyását jelenti. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése alá tartozó ügyekben a közjegyző döntése szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez.

A közvetítés a törvény szerint olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján közvetítő (mediátor) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás (mediációs megállapodás) létrehozása. A mediátor feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

A mediátorokra (a törvény megfogalmazásában: közvetítők) vonatkozó szabályok:

Az igazságügyért felelős miniszter a közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről névjegyzéket vezet, amelynek részletes tartalmáról a miniszter rendeletet adott ki.

A közvetítői tevékenység folytatását a miniszter annak a természetes személynek engedélyezi, aki

- felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
- igazolja a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzés elvégzését,
- büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
- nem esik egyéb kizáró ok alá.

A közvetítői tevékenységet folytatni kívánó személy a külön miniszteri rendeletben meghatározott módon köteles igazolni, hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a közvetítői szakmai képzés elvégzésével elsajátította. A névjegyzékbe 2010. január 1. napját megelőzően felvett természetes személy a közvetítői szakmai képzés elvégzését legkésőbb 2013. december 31. napjáig köteles igazolni a miniszternek. Ennek hiányában a természetes személyt törölni kell a névjegyzékből. Aki a közvetítői szakmai képzés elvégzését ennek alapján 2013. december 31-ig igazolta, annak az első továbbképzési időszak 2014. január 1. napján kezdődik; ha a szakmai képzés elvégzése és 2014. január 1. napja között továbbképzésen vett részt, az továbbképzési kötelezettségének teljesítésébe beszámít.
Nem vehető fel a névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen.

A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek

- létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, és
- van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy ilyen személyt foglalkoztat.

A miniszter a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvétellel egyidejűleg közvetítői minőségének igazolására szolgáló közvetítői igazolvánnyal látja el, amelynek részletes tartalmáról külön miniszteri rendelet szól. Ha a névjegyzékbe felvételt nyert természetes személy jogi személy alkalmazottjaként jogosult a közvetítői tevékenység folytatására, az igazolvány a jogi személy elnevezését is tartalmazza.

Közvetítői tevékenységet bírósági titkár is elláthat, a bírósági közvetítés szabályairól a törvény külön rendelkezik.

A névjegyzék tartalmazza a természetes személy

- családi és utónevét,
- születési helyét, idejét, anyja nevét,
- felsőfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló oklevelének, szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát, a közvetítői szakmai képzés (szakmai továbbképzés) elvégzését igazoló okirat számát, keltét,
- névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát,
- közvetítői tevékenysége megkezdésének, szünetelésének, megszűnésének időpontját,
- által megjelölt idegen nyelvet, amelyen közvetítést vállal,
- szakterületét, amelyet a kérelemben megjelölt,
- irodájának címét,
- által megjelölt annak a jogi személynek a címét, amelynek alkalmazottjaként a közvetítői tevékenységet folytatja, vagy a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a jogi személy székhelyétől,
- elérhetőségi címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),
- lakcímét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),
- munkahelye címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),
- szakmai testületi tagságát, a szakmai testület pontos megjelölésével, és
- közvetítői igazolványának számát.

A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy

- elnevezését,
- székhelyét,
- nyilvántartását vezető bíróság vagy egyéb hatóság elnevezését, továbbá nyilvántartási számát,
- közvetítői tevékenységre feljogosított alkalmazottjának adatait,
- által a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétől, és
- névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát.

A névjegyzék adatai alapvetően nyilvánosak, amelyeket a miniszter a világhálón tesz közzé, a nyilvános adatok jogszabályban meghatározott körét a miniszter a Hivatalos Értesítőben is közzéteszi. A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni a miniszternek.

A természetes személy és a jogi személy alkalmazottja attól az időponttól válik jogosulttá a közvetítői tevékenység végzésére, amely időponttal a természetes személy vagy a jogi személy a névjegyzékbe bejegyzést nyert. Közvetítői tevékenységet a jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben szerepel. A jogi személy közvetítői tevékenységre feljogosított alkalmazottját e tevékenysége körében a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője nem utasíthatja.

A természetes személy közvetítői tevékenységét szüneteltetheti, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. A szüneteltetést annak megkezdését megelőző harminc nappal köteles bejelenteni, annak a névjegyzékben történő feltüntetése érdekében. A miniszter a szüneteltetés befejezésének tényét a természetes személy bejelentése alapján tünteti fel a névjegyzékben.

A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha

- az névjegyzékbe vétel feltételei a névjegyzékbe történt felvételt követően megszűntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg,
- a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik,
- a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,
- a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
- azt a természetes személy kéri, vagy
- meghalt.

A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha

- a hatóság, bíróság a nyilvántartásból törli,
- nem felel meg névjegyzékbe vétel feltételeinek,
- a közvetítői tevékenység folytatására feljogosított valamennyi alkalmazottjának a közvetítői tevékenysége szünetel,
- a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,
- azt a jogi személy kéri.

A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.

A közvetítő a névjegyzékből hivatalból való törlésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles a folyamatban lévő közvetítői eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni. A miniszter a névjegyzékből való törlésről szóló határozatban a természetes személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt köteles a határozat közlésétől számított nyolc napon belül átadni.

A közvetítői tevékenység megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében - a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szinten tartása, fejlesztése céljából - a természetes személyt továbbképzésben történő részvételi kötelezettség terheli. E kötelezettség alól a miniszter rendeletben mentességet állapíthat meg arra az esetre, ha a közvetítő meghatározott jogviszonyban rendszeresen végez közvetítői tevékenységet, vagy a közvetítői szakmai képzésekben meghatározott óraszámban oktatóként vesz részt. A továbbképzés ötéves időtartamú, egymást folyamatosan követő továbbképzési időszakokban történik. Az első továbbképzési időszak kezdete a továbbképzésre kötelezett névjegyzékbe vételének a napja. A továbbképzésre kötelezettnek a miniszter rendeletében meghatározott, a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként elismert képzések valamelyikén kell részt vennie, és annak elvégezését a miniszter részére igazolnia.

A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni a lefolytatott közvetítői eljárásokról.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

- a közvetítői eljárás megindításának az időpontját,
- a felek nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a vita jellegét,
- a közvetítői eljárás eredményessége esetén a megállapodás aláírásának és a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a közvetítői eljárás befejezésének időpontját,
- annak feltüntetését, hogy az eljárásban jogi képviselő (meghatalmazott) részt vett-e, jogi képviselő részvétele esetén nevét, elérhetőségi címét, és
- az eljárásban felszámított díj és költségek összegét.

A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) minden tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a miniszter részére a tárgyévben lefolytatott közvetítői eljárások, az eljárások során létrejött megállapodások számáról, az eredménytelenül zárult eljárások számáról (az ok megjelölésével) és a vita jellegéről.

Ha a miniszter a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás bejelentésével, a nyilvántartás vezetésével vagy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, harmincnapos határidő tűzésével felhívja az érintettet a hiányok pótlására.

A miniszter jogosult hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, a közvetítői eljárásban meghallgatott más harmadik személy) bejelentése alapján a közvetítők közvetítéshez kapcsolódó működésének rendszeres és eseti ellenőrzésére.

A vizsgálat megkezdéséről a közvetítőt a miniszter írásban értesíti. Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, a miniszter értesítésével megküldi a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és felhívja a közvetítőt harmincnapos határidővel igazoló jelentés benyújtására. A határidő kérelemre egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható. Az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának.

A vizsgálat során a miniszter által kijelölt személy (vizsgálóbiztos) jár el, aki a tényállást felderíti és az ügyet döntésre előkészíti. Vizsgálóbiztosként nem járhat el az a személy,

- aki közvetítőként sem járhatott volna el,
- aki az eljárás alá vont közvetítőt foglalkoztató jogi személy alkalmazottja, vagy vezetője, illetve, ha az őt foglalkoztató jogi személynek a közvetítőt foglalkoztató jogi személlyel vagy az érintett felek bármelyikével való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá
- az eljárás alá vont közvetítőnek (jogi személy esetében a nevében eljáró tagjának vagy alkalmazottjának és vezetőjének) a hozzátartozója.

A bejelentésre indult eljárásban a vizsgálat során a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezetőjét személyesen meg kell hallgatni. A hivatalból indult vizsgálat során a közvetítő kérelmére a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani kell. A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel.

Ha a közvetítő a személyes meghallgatáson nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja. Ha a közvetítő a távolmaradását kimenti, a vizsgálóbiztos új időpontot tűz ki, és erről a közvetítőt írásban értesíti. Ha a közvetítő a megismételt személyes meghallgatáson - függetlenül attól, hogy távolmaradását kimentette-e - nem vesz részt, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja.

- Ha a vizsgálat során kötelezettségszegés megállapítására nem került sor, a miniszter az eljárást megszünteti.
- Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit megszegte, vagy azoknak nem tett eleget, a miniszter figyelmezteti a közvetítőt a törvényi rendelkezések betartására.
- Ha a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy azoknak a figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, a miniszter a közvetítőt törli a névjegyzékből.

Ha a közvetítő jogszabály által nem szabályozott vitarendezésben működik közre, kötelezettségeire e törvényben foglaltak megfelelően irányadók, és vele szemben a vizsgálat lefolytatható. A vizsgálat nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.

Ha a miniszter határozatával a jogi személyt törli a névjegyzékből, a miniszter tájékoztatja a jogi személy alkalmazottjaként közvetítői tevékenységet folytató, a vizsgálattal nem érintett természetes személyt, hogy a jogi személy törlését követően csak akkor szerepelhet a névjegyzékben és folytathatja közvetítői tevékenységét, ha a miniszternek 30 napon belül bejelenti, hogy működését hol vagy mely szervezet tagjaként, alkalmazottjaként, vagy természetes személyként kívánja-e folytatni, vagy kéri a tevékenység szüneteltetését.

A Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe.

A miniszter bírósági felülvizsgálattal megtámadható döntései elleni kérelemről a bíróság közigazgatási nem peres eljárásban, végzéssel határoz. A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határoz.

A mediációs eljárásra (a törvény megfogalmazásában: közvetítői eljárás) vonatkozó szabályok:

A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik. A felek - ha annak igénye felmerül - egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik. A jogi személy a felkérésről értesíti az ügyben közvetítőként eljáró alkalmazottját.

A felkérésnek tartalmaznia kell:

- a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,
- a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését,
- ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,
- a vita tárgyát, és
- a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.

A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.

A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott - a jogi személy vezetőjével egyeztetve - a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a felkérést elfogadja, a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult.

A közvetítő a felkérést összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja. A közvetítő összeférhetetlenség miatt nem járhat el, ha

- valamelyik felet képviseli,
- a felek bármelyikének hozzátartozója,
- az őt foglalkoztató jogi személynek valamelyik féllel való viszonyában többségi befolyás áll fenn,
- a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,
- az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni arról a tényről, ha a felek bármelyikét a felkérést megelőző öt éven belül képviselte, vagy ha a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban állt a felkérést megelőző öt éven belül. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el.

A felek ellenkező megállapodása hiányában az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett a közvetítői eljárásban, továbbá tevékenységét szüneteltető közvetítő, abban a jogvitában, amely a közvetítői eljárás tárgya volt, vagy az annak alapjául szolgáló vagy az azzal összefüggő szerződésből, egyéb jogviszonyból keletkezett, nem járhat el választott bíróként, valamelyik fél képviselőjeként, vagy szakértőként.

A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

A közvetítő tevékenységéért díj jár és igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is. Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a természetes személy vagy jogi személy és a felek szabadon állapodnak meg.

Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről.

A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.

A közvetítő a közvetítői megbeszélést a névjegyzékben a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt helyiségben vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.

Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.

A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket

- a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól,
- a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról,
- az eljárás költségeiről,
- a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről,
- arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak,
- arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben - ha azt az ügy jellege megkívánja - csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti,
- arról, hogy az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására,
- valamint arról, hogy ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozat aláírásával a közvetítői eljárás megindul. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről.

Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit - eltérő megállapodás hiányában - a felek egymás között egyenlő arányban viselik.

A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a polgári törvénykönyv megfelelő szabályai irányadóak.

A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.

Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek - ha másként nem állapodnak meg - személyesen is jelen kell lenniük. A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.

A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.

A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.

A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.

A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

A közvetítői eljárás befejeződik

- a megállapodás aláírásának napjával,
- azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,
- azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy
- a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el.

Ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő - a kérelem kézhezvételét követő - 15 napon belül kijavítja a megállapodást.

A közvetítői eljárás megindítása, lefolytatása és befejezése során a személyes megjelenés követelményét nem kell teljesíteni, ha a közvetítői eljárást videokonferencia alkalmazásával folytatják le.

A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választott bírósági eljárás keretében érvényesítsék.

Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választott bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő a felekkel elszámol.

A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a díj és költségek megfizetését (előlegezését), ha számlaadásra kötelezett, számla, ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával igazolja.

A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni.

A felek költségére - kérelmük alapján - a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.

A bírósági közvetítőre vonatkozó szabályok:

Bírósági közvetítői tevékenységet az Országos Bírósági Hivatal elnöke által - a közvetítői szakmai képzés elvégzésének igazolását követően - kijelölt bírósági titkár és rendelkezési állományba helyezett bíró végezhet. A kijelölt bírósági titkár a bírósági közvetítéssel kapcsolatos tevékenysége során a bírósági közvetítő megjelölést használja.

A bírósági közvetítésre a bíróság illetékességi területe és a polgári perrendtartás szerinti illetékességi szabályok nem irányadóak. A bírósági közvetítésre a törvénynek csak meghatározott, az alapvető szabályokat (pl. titoktartási kötelezettséget, a közvetítői eljárásra vonatkozó rendelkezéseket) kell alkalmazni. A peres vagy nem peres bírósági eljárás felei a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál terjeszthetik elő. A bíróság a bírósági közvetítőként eljáró bírósági titkár vagy rendelkezési állományba helyezett bíró nevéről, az első tájékoztató megbeszélés időpontjáról és az eljárásban történő képviselet lehetőségéről 8 napon belül tájékoztatja a feleket. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a bírák kizárására vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni. A bírósági közvetítés során keletkezett iratokat a bíróság őrzi, és gondoskodik a másolatok kiadásáról.

A közvetítők igazolványáról szóló 2/2003. IM rendelet

A rendelet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényhez kapcsolódó részletszabályokat tartalmazza a közvetítői igazolványról. Eszerint az igazságügyért felelős miniszter a közvetítői névjegyzékbe felvételt nyert természetes személy (közvetítő) részére közvetítői igazolványt állít ki.Az igazolványt a miniszter a hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja e l. Az igazolvány visszavonásáig hatályos és a közvetítő közvetítői tevékenység folytatására való jogosultságát tanúsítja. A közvetítő az igazolványt köteles megőrizni, és kérésre azt közvetítői minőségének igazolása céljából bemutatni. A közvetítőnek az igazolvány elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését tizenöt napon belül be kell jelentenie, egyidejűleg a megrongálódott, vagy az egyébként adatváltozással érintett igazolványt át kell adnia a miniszternek címezve a minisztériumban.

A miniszter

- kiállítja az igazolványt (ideértve az igazolvány elvesztésének, megrongálódásának, megsemmisülésének esetén az új igazolványt is), azt tulajdonosának az átvétel igazolása mellett átadja,
- a közvetítő bejelentése alapján gondoskodik az igazolvány kicseréléséről, amennyiben annak adataiban változás történt,
- az igazolványt bevonja, ha a közvetítőt a névjegyzékből törlik, az igazolványban feltüntetett adatokban változás történt, vagy az igazolvány megrongálódott,
- nyilvántartást vezet a kiállított igazolványokról,
- gondoskodik a bevont igazolvány megsemmisítéséről.

Az igazolványt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban kell átvenni, az átvétel időpontjáról és helyéről a közvetítő értesítést kap, kivéve, ha a közvetítő kéri az igazolvány postai úton történő megküldését.

Az igazolvány A/7 méretű, fólia között lévő papírkártya. Előoldalán világoskék alapon fekete betűkkel „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium” „KÖZVETÍTŐI IGAZOLVÁNY” felirat, az igazolvány sorszáma, a Magyar Köztársaság címere, a közvetítő családi- és utóneve, anyja neve, továbbá „Az igazolvány visszavonásig hatályos” felirat van feltüntetve.

(2) Az igazolvány hátoldala világoskék alapon fekete betűkkel a következő szöveget tartalmazza:

„A 2002. évi LV. törvény 5. § (1) bekezdése alapján ........................................... (név)

közvetítői tevékenység folytatására jogosult. E tevékenységét ............................................... (jogi személy neve)

alkalmazottjaként is végezheti.

Budapest, .....................................................

P. H.”

A közvetítői névjegyzék vezetéséről szóló 3/2003. IM rendelet

A rendelet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényhez kapcsolódó részletszabályokat tartalmazza a közvetítői névjegyzék vezetéséről. Eszerint a közvetítői névjegyzéket elektronikus formában kell vezetni. A névjegyzék a természetes személynek a törvényben és e rendeletben felsorolt adatait együttesen tartalmazza. A miniszter félévenként, a névjegyzékben ezen időszak alatt történt bejegyzésekről és törlésekről a következő adatokat teszi közzé a Hivatalos Értesítőben:

- a természetes személy családi- és utóneve, a jogi személy elnevezése,
- a természetes személy által megjelölt szakterület,
- a természetes személy elérhetőségi címe, a jogi személy székhelye, és
- a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből történő törlés időpontja.

A miniszter a Hivatalos Értesítőben annak tényét is közzéteszi, hogy a névjegyzékből történő törléssel egyidejűleg a közvetítő igazolványát is bevonta.

A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem mellékleteként a természetes személynek csatolnia kell

- a felsőfokú végzettséget igazoló okirat közjegyző által hitelesített másolatát,
- a szakmai gyakorlat időtartamát igazoló okiratot és
- a névjegyzékbe vételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését igazoló, a fizetési számla megterhelését tartalmazó napi fizetési számla kivonatot, vagy a fizetési számlára történő készpénzbefizetést igazoló kitöltött szelvényrészt, vagy annak másolatát.
- a hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát,
- ha a hatósági bizonyítvány kiadása iránti adattovábbítási kérelmét a névjegyzékbe vételét kérő természetes személy a bűnügyi nyilvántartó szervnél terjeszti elő, a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló, eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, vagy
- ha a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmét a névjegyzékbe vételét kérő természetes személy a miniszter adatigénylésének kezdeményezése útján terjeszti elő, a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjéről, valamint a bűnügyi nyilvántartásokban kezelt adatok igazolására kiállított hatósági bizonyítvány kiadásának részletes eljárási rendjéről szóló rendeletben meghatározott adatokat és nyilatkozatokat.

Ha a névjegyzékbe vételét kérő természetes személy a miniszternél bűnügyi személyes adatainak igazolására adatigénylést kezdeményez, az adatigénylést haladéktalanul meg kell küldeni a bűnügyi nyilvántartó szervhez.

A szakmai gyakorlatot a munkáltató által kiállított igazolással, munkaviszonyt (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt) igazoló szerződéssel vagy kinevezési okirattal kell igazolni.

A kérelem mellékleteként a kérelmező csatolhatja a nyelvismeret, egyéb szakirányú végzettség, szakvizsga, tudományos fokozat és szakmai testületi tagság igazolására irányuló okirat másolatát.

A kérelem mellékleteként a jogi személynek csatolnia kell:

- a nyilvántartásba vételének igazolására szolgáló okiratot vagy annak másolatát,
- cég esetében - választása szerint - a három hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy annak másolatát, vagy a cégkivonatnak a miniszter által vezetett nyilvántartásból történő beszerzésére irányuló kérelmet, továbbá
- az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló, a fizetési számla megterhelését tartalmazó napi fizetési számla kivonatát, vagy a fizetési számlára történő készpénzbefizetést igazoló kitöltött szelvényrészt, illetve annak másolatát.

A közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló IRM rendelet

A rendelet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényhez kapcsolódó részletszabályokat tartalmazza a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről. Eszerint a közvetítői névjegyzékbe történő felvételhez szakmai képzésként a következő követelményeknek megfelelő, közvetítői tárgyú, csoportos formában tartott képzés elvégzése fogadható el. A képzés során egy csoportban legfeljebb 25 tag vehet részt. A képzésnek tematikájában egymásra épülő elméleti és gyakorlati részből kell állnia. A képzés legalább 60 órás (óránként 45 perces időtartamú) elméleti részének a következő ismereti és készségelemeket kell magában foglalnia:

- konfliktuselméleti alapismeretek és készségek,
- tárgyalási alapismeretek és készségek,
- közvetítői technikai, módszertani ismeretek és készségek,
- folyamatvezetési, dinamikai ismeretek és készségek,
- kérdezéstechnikai ismeretek és készségek,
- különféle konfliktus-szintekhez illeszkedő közvetítői technikai ismeretek és készségek,
- problémás szereplők kezelésével kapcsolatos közvetítői technikai ismeretek és készségek,
- pszichológiai ismeretek és készségek, valamint
- a közvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi ismeretek.

Az elméleti képzési rész két, legalább 30 órás időtartamú modulra bontható. Egy modul a képzés részét képező ismereti és készségelemek közül azoknak az együttese, amelyek a többi ismereti és készségelemhez képest önállóan kezelhetők, és a modul elsajátítását követően a kérelmező képes az abban foglalt ismereteket, készségeket egyénileg alkalmazni.

A képzés gyakorlati része során a gyakorlatszerzést - legalább egy befejezett, teljes közvetítői ügy vonatkozásában - a következő módozatok valamelyikével kell biztosítani:

- szimulált esetgyakorlat,
- mentorált esetgyakorlat,
- esetmegbeszélő csoportban való részvétel,
- esettanulmány készítése,
- módszer specifikus szupervízió.

A szimulált esetgyakorlat célja egy megtörtént közvetítői ügy rekonstruálása, ennek során a közvetítő és a felek szerepének kiértékelése a képzés során szervezett csoport oktatójának és tagjainak részvételével.

A mentorált esetgyakorlat során egy valós közvetítői eljárás tényleges lefolytatására kerül sor. A közvetítői eljárás lefolytatása, valamint a közvetítő és a felek szerepének kiértékelése folyamatos oktatói irányítás mellett valósul meg.

A módszer specifikus szupervízió oktató irányításával megvalósuló gyakorlatszerzési módozat, mely egy megtörtént közvetítői ügy elemzésére, az annak során történt hibák és legjobb módszerek feltárására szolgál, csoportos vagy konzultációs formában. A módszer specifikus szupervízió során kizárólag az alkalmazott módszerek helyessége, és nem a közvetítés tartalma, eredménye alapján történik meg a közvetítői ügy vizsgálata.

A képzés szakmai irányításában és megtartásában olyan oktatónak is közre kell működnie, aki a képzés megindításakor legalább hároméves közvetítői oktatói gyakorlattal rendelkezik. Az oktatók számának a képzésben szervezett csoport tagjainak számához kell igazodnia úgy, hogy a csoportban 15 főig legalább egy, 15 fő felett legalább két oktató részvételét kell biztosítani.

A képzés teljesítését a kérelmezőnek a képzést szervező intézmény által a képzés elvégzéséről kiállított igazolással (oklevéllel, bizonyítvánnyal) kell igazolnia. A kérelmezőnek az igazoláshoz csatolnia kell a képző intézmény nyilatkozatát

- annak a csoportnak a létszámáról, amelyben a kérelmező a képzés során részt vett,
- a csoportban közreműködő oktatók számáról,
- a közreműködő oktatók gyakorlatának tartalmáról, továbbá időtartamáról,
- a képzés elméleti részének időtartamáról, valamint
- a képzésben oktatott ismeretekre és készségekre vonatkozó tematikáról és a gyakorlati rész során alkalmazott gyakorlatszerzési módozatokról.

Külföldön elvégzett képzés esetében az iratok magyar nyelvű fordítását is csatolni kell.

A fenti adatok közül nem kell az intézmény nyilatkozatát csatolni azokról, amelyek a képzésről vagy a képzési programról vezetett hatósági nyilvántartásban rendelkezésre állnak. Ilyenkor a kérelmezőnek a képzés, képzési program azonosításához szükséges adatokat (a nyilvántartó hatóság megnevezése, a képzés, képzési program megnevezése és nyilvántartási száma) kell megadnia, melyek alapján a szükséges adatok közlése iránt az igazságügyi és rendészeti miniszter hivatalból keresi meg a nyilvántartást vezető hatóságot.

A továbbképzési kötelezettség továbbképzési kreditpontok megszerzésével teljesíthető. A közvetítői névjegyzékben szereplő természetes személynek egy továbbképzési időszak folyamán 50 továbbképzési kreditpontot kell elérnie a következő továbbképzési formák közül legalább kétféle továbbképzési forma elvégzésével:

- valamely elméleti képzési modul,
- gyakorlati képzés valamely gyakorlatszerzési módozata,
- a képzést szervező intézmény oktatójával együtt közvetítői eljárás lefolytatása, vagy
- közvetítői tárgyú szakmai konferencián való részvétel.

Közvetítői tárgyú szakmai konferenciaként olyan konferencia vehető figyelembe, amelyen legalább három előadás tárgya a polgári jogi közvetítés. A továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez legfeljebb három szakmai konferencia vehető figyelembe.

Egy továbbképzési forma elvégzéséért 10 továbbképzési kreditpont jár.

A közvetítő a továbbképzési kötelezettség teljesítését a képzést szervező intézmény, vagy a részvételről és a konferencia programjáról a konferencia szervezője által kiállított okirattal igazolja.

Az igazolásokat a továbbképzési időszak utolsó napjáig, az 50 kreditpont elérését követően összegyűjtve kell megküldeni a miniszter részére.

e-mail icon Facebook icon