A mediációs eljárás menetéről korábbi bejegyzésemben részletesen írtam: az első szakaszban külön-külön beszélek a felekkel, és ha kellően közeledtek a megegyezés felé, akkor következhet a mediációs ülés.
Ez tehát a válási mediáció menete. De mediációs ülés a párkapcsolati mediációban is van… Mi az a mediációs ülés tehát?
A mediációs ülés a mediációs eljárás második szakasza, a záró szakasz. A lényeg. A mediációs ülésen hozzuk létre a megállapodást, amelyet – ha válási mediációról van szó – be kell nyújtani jóváhagyásra a bíróságra. Párkapcsolati mediációban is létrejön megállapodás, a párkapcsolati mediáció azzal le is zárul. De mi történik a mediációs ülésen?
A mediációs ülés nagyjából hat óra időtartamú. Meglepően hosszúnak tűnhet. De megvan az oka, és itt nem arra gondolok, hogy egy sokéves házasság felbontása, vagy egy hosszú kapcsolat új alapokra helyezése bizony beletelik egy kis időbe… Még ha az előkészítő egyéni beszélgetések során egész közel kerültek is az álláspontok, a végső megállapodás itt születik meg. Minden lényeges kérdésről, ami a kapcsolattal, a házassággal összefügg. Ha így nézzük, a hat óra bizony nem is olyan sok, főleg ha a két-három éven át tartó, sokórás tárgyalási napokból álló bírósági válásra gondolunk…
Fontos, főként válási mediációnál, hogy bizonyos kommunikációs szabályokat az ülés elején rögzíteni kell, még akkor is, ha azok természetesek a felek számára: a megegyezés során nem minősítünk, nem vágunk egymás szavába és nem emeljük fel a hangunkat. Ez azért lényeges, mert az indulatok hevében ezek a természetes dolgok már nem is olyan természetesek. Sok válásnál az érzelmek még nem csengtek le: a megegyezés mellett döntöttek, erre törekszenek, de egy-egy téma kapcsán előkerülhetnek régi sérelmek, felszakadnak érzések.
A mediációs ülés az én gyakorlatomban – követve a kiváló szakember, kedves tanárom: Nagy Zsóka által kidolgozott módszert – alapvetően két nagy részből áll.
Először mindkét fél időt kap, hogy külön-külön beszéljenek, úgy, hogy a másik hallgatja, félbeszakítás nélkül. Ez a rész válás esetén az érzelmek lezárására szolgál, ami ahhoz kell, hogy tisztán látva a kapcsolatukat érzelmileg lezárják magukban. Persze nem itt a mediációs ülésen fogják lezárni: ahhoz idő kell. El kell fogadnunk a kapcsolat értékeit, azt amit hozzátett az életünkhöz, amit tanultunk belőle. Ez nehéz amikor éppen válni szeretnénk, de szükséges, mert enélkül lezáratlan marad a kapcsolat, marad a harag, az ellenségesség. Így nem lehet megegyezni. Ez a külön-külön kérdésekkel irányított beszéd-lehetőség segít abban, hogy meginduljon ez a folyamat: a válás, mint veszteség feldolgozása. És könnyebb legyen a megegyezés.
Sok esetben a válási mediáció ilyenkor átfordul párkapcsolati mediációvá… Mit jelent ez? Hogy egyszerűen a felek úgy érzik: adnak még egy esélyt a kapcsolatuknak és nem a válásról akarnak megegyezni, hanem arról, mi segítene abban, hogy jól működjön a kapcsolat. Ha ez történik – és ahogy már több helyen írtam az ügyfelek nagyjából 40%-ánál ez történik – akkor a megegyezés azt jelenti, hogy megegyeznek abban, hogyan szeretnének egymással élni a jövőben. Természetesen ha a mediáció eleve a párkapcsolat javítását tűzte ki célul, akkor ugyanez a megegyezés célja.
Vannak azonban, akik válni akarnak és el is válnak. Meghozzák ezt a nehéz döntést és kitartanak mellette. Én a magam részéről – bár három gyermekes anya vagyok és a családot fontosnak tartom – nem gondolom, hogy minden kapcsolatot meg kell menteni. És hogy meg lehet. A válás nem tragédia, hanem döntés. Sokszor nagyon jó döntés. Válási mediációban az érzelmek lezárása után a megegyezés sokkal könnyebben megy, mint gondolnánk. Még egészen sok sérelem és hosszú évek után is nagyon szép együttműködések alakulnak ki, elsősorban a közös gyerekek érdekében.
A mediációs ülés befejező, második része a megegyezés. A mediációs ülés utolsó részében, a megegyezés létrehozásakor válás esetén két fontos téma van. Egyrészt meg kell egyezni abban, hogy ki mit szeretne, milyen egymás közötti együttműködést, érzelmi viszonyokat: például hogy “jelen legyek a gyerek életében”, vagy “szeretném, ha a gyerek előtt egymásról tisztelettel beszélnénk”. Másrészt meg kell egyezni a konkrét, a törvény által is előírt kérdésekben: a gyermekek elhelyezése, kapcsolattartás módja, tartásdíj összege, a közös vagyon megosztása stb. Ez utóbbi megegyezés az, amelyet azután a felek írásba foglalnak és én mediátorként aláírom. Ezt a megállapodást fogja a bíróság jóváhagyni. A benyújtáshoz csak egy keresetlevél szükséges még, amelyet egy jogász-mediátor természetesen elkészít a hozzá fordulóknak, így nincs szükségük külön jogi szakértőre. A mediációs megállapodás tartalmáról, hogy mik azok a kérdések, amikben mindenképpen meg kell egyezni, külön bejegyzésben írtam.
Előfordul az is, hogy “próbaválásban” állapodnak meg a felek, ami itt azt jelenti, hogy a megállapodást egyelőre nem nyújtják be a bíróságra. Hagynak egy kis időt maguknak, hogy végiggondolják és a gyakorlatban kipróbálják a megállapodásban foglaltakat. Ilyenkor mondjuk három hónap múlva újra ránézünk, és ha nincs a megállapodáson változtatnivaló, akkor benyújtják a bíróságra. Ha pedig esetleg ezidő alatt kiderül, hogy a kapcsolatot mégis folytatni szeretnék: a megállapodás érvényét veszti…
