2013. júniusában nemzetközi konferenciát rendeztek a mediáció elterjesztése érdekében. A konferencián szó volt a mediáció szerepéről, előnyeiről.

A részt vevők között volt Gyengéné Nagy Márta az Országos Bírósági Hivatal munkacsoport-vezetője is, aki a mediáció nemzetközi helyzetéről is beszélt. Az MTI anyagát a hirado.hu portál tette közzé, a cikket rövidítve közlöm.

Miért cél a mediáció elterjesztése?

“A gyorsabb, olcsóbb, kompromisszumokon alapuló bírósági közvetítői eljárás (a mediáció) hazai és közép-európai népszerűsítése volt a célja annak a nemzetközi konferenciának, amelyet 2013. júniusában rendeztek civil szakmai szervezetek és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Szombathelyen és Kőszegen.

Magyarországon még nem nyerte el méltó rangját a polgári és büntető igazságszolgáltatáson belül a mediáció, vitathatatlan, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet kell vállalnia – mondták a szervezők az MTI-nek.

Gyengéné Nagy Márta, az OBH mediációs munkacsoportjának vezetője, a Szegedi Járásbíróság Kúriára kirendelt polgári ügyszakos bírája elmondta: a bírósági közvetítés előnye nemcsak az, hogy lényegesen gyorsabb és olcsóbb, mint a peres eljárás, de hatékonyabb is. Sok, bíróság elé kerülő konfliktusban valójában jogilag nehezen kezelhető feszültségek, sérelmek orvoslására van szükség, és erre az alternatív vitarendezés (a mediáció) a legalkalmasabb.

Az angolszász jogrendszerekben úgyszólván általánosan kötelező a közvetítő eljárás igénybevétele, a súlyosabb bűnügyeket leszámítva szinte egyetlen jogvita sem kerülhet bíró elé, amíg a felek nem próbálkoztak alternatív vitarendező megoldásokkal. Az érintetteket többi között a magas perköltségek is arra ösztönzik, hogy ha lehet, próbáljanak ügyvédek, mediátorok segítségével kölcsönös engedmények árán megegyezésre jutni – mondta a szakember.

A magyar jogrendben 2002 óta van lehetőség mediációra, de Magyarországon sok esetben még mindig ismeretlen az a vitakultúra, amely a konfliktus kölcsönös engedmények útján való kezelését helyezi előtérbe a másik fél anyagi, erkölcsi megsemmisítése helyett – vélekedett Gyengéné Nagy Márta.

2014-től a szülői felügyelettel összefüggő családjogi vitákban a bíró már nem csupán felajánlhatja, de kötelezővé is teheti a felek számára a mediációban való részvételt.

A sikeres mediációt lezáró megállapodás jogilag releváns pontjait a bíróság is jóváhagyja egyezség formájában, amelynek ugyanaz a hatálya, mint egy ítéletnek. Ha sikerül kölcsönös kompromisszumokon alapuló egyezséget létrehozni, annak végrehajtása sem ütközik olyan ellenállásba, mint esetenként egy bírósági ítéleté. A felek közti normális kapcsolat megőrzésére bizonyos ügyfajtáknál a mediáció azért nyújt nagyobb esélyt, mert miközben egy bírósági ítélet sokszor csak a vita egy bizonyos, jogilag megragadható részét zárja le, a mediáció során született megállapodás az életviszonyok sokkal szélesebb körét, nem egyszer a konfliktus valódi okát képes kezelni, például családjogi, munkaügyi vagy szomszédvitákban – fejtette ki a szakember.

Elmondta azt is, hogy a mediátoroknál folyó eljárások 70 százalékban sikeresek. Hozzátette: van rá példa, hogy a bírósághoz fordulók egy része nem a saját igazát keresi, hanem inkább ellenfelének, haragosának próbál nehézségeket okozni azzal, hogy perbe vonja, vagy éppen csak időt akar nyerni.”

Forrás: www.hirado.hu