Az NLP, mint a mediációt segítő módszer
2013 februárjában Bíró Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora egy éves NLP-NLPt sajátélményű önismereti kommunikációs és gyakorlati tanfolyamot indított, amelyre nagy érdeklődéssel és várakozással jelentkeztem.
A tanfolyam során rengeteg, a mediációban hasznosítható tudást szereztem, és 2013 decemberében megkaptam az NLP Practitioner oklevelet.
Mit jelent az NLP? Hogyan segíti a mediátort és ezáltal mit ad a párkapcsolatukat javítani, vagy a válásukat békében lefolytatni kívánó ügyfeleknek?
Az NLP a neuro-linvisztikai programozás, az NLPt a neuro-lingvisztikus pszichoterápia elnevezés rövidítése. A hosszú név mögött egy gyakorlatias, egyszerűen használható kommunikációs módszer áll, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt alakítottak ki több terápiás módszer eredményeinek felhasználásával. Az NLP célorientált, hatékony módszer arra, hogy a kommunikáció terén a legeredményesebbek lehessünk.
Az NLP rövidítésben a "neuro" szövegrész arra utal, hogy magatartásunk az érzékelésen alapul, a "lingvisztikai" szó a nyelv kommunikációban betöltött szerepére utal, míg a "programozás" azt jelenti, hogy mindannyiunknak megvannak azok a módszerei, amelyekkel kapcsolatainkat alakítjuk, de könnyen és gyorsan elsajátíthatjuk azokat a jobb módszereket is, amelyekkel azután hatékonyabbak lehetünk.
Az NLP módszerei közül néhány igazán közel került hozzám és sok közülük a hétköznapi életben is jól hasznosítható, nem beszélve a mediációs folyamatról. Ilyen például, hogy a kommunikáció során sokszor - mint tapasztaljuk - mást mondanak a szavak és mást a beszélő gesztusai, hangsúlyai. Néha még magunkon sem vesszük észre, hogy sugárzó arccal beszélünk például kudarcainkról, mosolyog a szemünk, miközben panaszkodunk... Ha ezzel kapcsolatban visszajelzést kapunk, akkor már tudatosulhat, hogy mik a valódi érzéseink az adott helyzettel kapcsolatban, így nagyot léphetünk az önismeret felé, ami a jó kapcsolatok alapja.
Az információk sok "csatornán" érkeznek el hozzánk és mindannyiunknak megvan a személyes mintázata arra, hogy hogyan észleli maga körül a világot. Van aki inkább képekben gondolkodik, másnak a hangok, vagy az érzések a fontosabbak. Ez pedig a beszédünkben is megjelenik: a szinonímák lehetőséget adnak arra, hogy pontosan fejezzük ki magunkat, úgy, ami csak ránk jellemző. Például van aki úgy fogalmaz: "rögtön éreztem, hogy itt valami nem stimmel", más úgy: "rögtön láttam, hogy itt valami nem stimmel". Mondataink tele vannak a ránk jellemző érzékelési mintázatra utaló szavakkal, és öntudatlanul ráhangolódunk egymás mintázataira, ha szimpatikusnak találjuk őt. A konfliktusok során a félreértések is ebből adódhatnak azonban: félreértjük egymást, mert nem úgy beszélünk, hogy a másik is megértse, talán mert más az észlelési mintázatunk. Ha megfigyeljük magunkat, társunkat, akkor lehetőségünk nyílik felismerni, hogy hogyan kommunikálhatunk úgy vele, hogy valóban megértse, és azt értse, amit mondani akarunk.
A kommunikáció meta-modellje segítségével jobban megérthetjük egymást: a mondataink gyakran tartalmaznak általános kifejezéseket, amelyek félreértésekhez vezethetnek: a másik fél úgy értelmezi ezeket, ahogyan az ő világában szerepelnek. "Mindig azt mondod, hogy...", "te soha nem csinálod azt, hogy..." - ezek a mondatok pontosítás nélkül csak a vitához szolgáltatnak alapot. De ha rákérdezünk, hogy "például mikor? Mire gondolsz, amikor azt mondod, hogy soha?", akkor hatékonyabbá válik a kommunikáció.
Persze itt ehelyütt csak rövid, könnyen érthető, szemléletes példákkal lehet illusztrálni azt, hogy hogyan lehet a személyes fejlődésünk, probléma-megoldásunk, a kommunikációnk javára az NLP módszere, valójában a gyakorlatban tapasztalható meg, hogy milyen hasznos ismereteket ad a konfliktuskezeléshez.
