A vagyonmegosztásról
A válási mediáció kapcsán minden esetben felmerül a vagyonmegosztás kérdése is. Ahhoz, hogy olyan közös megegyezés, válási mediációs megállapodás szülessen, amelyben mindkét fél egyetért, a feleknek ismerniük kell a közös vagyon megosztására vonatkozó törvényi rendelkezéseket, lehetőségeiket ezzel kapcsolatban. Az alábbiakban ezt ismertetem röviden.
A mediációs megállapodásnak (ahogy azt korábbi blogbejegyzésemben részletesen leírtam) ki kell terjednie - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztására.
A házasságkötéssel ugyanis a házastársak között vagyonközösség keletkezik a házassági életközösség idejére. Ez azt jelenti, hogy a házastársak közös tulajdona lesz - 50-50%ban - mindaz, amit akár együtt, akár külön-külön szereztek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem számít, hogy az adott dolgot melyikük vásárolta meg, vagy hogy az melyikük nevén van: a házassági életközösség alatt szerzett vagyon közös vagyon, ami azt jelenti hétköznapi nyelven szólva, hogy fele-fele arányban az egyiküké és a másikuké.
Kivétel ez alól az úgynevezett "különvagyon"-ba tartozó vagyon. Különvagyon az a vagyontárgy, ami a házasságkötéskor már megvolt, továbbá az a vagyontárgy, amit a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott egyikük. Különvagyonba tartozik az a vagyon is, amely személyes használatra szolgál és szokásos mértékű és mennyiségű, illetve ide számít a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy is. Utóbbi eset például, ha valaki készpénzt örökölt és abból lakást vett. A különvagyon tehát azé, aki örökölte, ajándékba kapta, már megvolt neki a házasságkötéskor stb.
A házasság megszünésekor rendelkezni kell arról, hogy a fentiek szerinti közös vagyont a felek hogyan osztják meg egymás között. Ha a házasság közös megegyezéssel, mediációs megállapodás aláírásával szűnik meg, akkor a megosztást a mediációs megállapodás tartalmazza. Vagyonmegosztásra egyébként nem csak a házasság felbontásakor, hanem a házasság alatt is sor kerülhet (akár bíróság által, akár a felek közötti, ügyvéd által ellenjegyzett megállapodással). A házassági életközösség megszűnésekor tehát a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását, illetve abban megegyezhetnek.
Bár a vagyonmegosztásról szóló megállapodás tartalmát a felek határozzák meg, fontos, hogy az egyértelmű és végrehajtásra alkalmas legyen. Ha a vagyonmegosztásról a bíróság dönt, akkor a felek teljes vagyoni helyzetét fel kell deríteni, amit a bíróság a felek által rendelkezésre bocsátott adatok alapján tesz meg. Ilyenkor perköltségként a követelt összeg törvényben előírt százalékának megfelelő illetéket kell megfizetni.
A válási mediáció során tehát a közös vagyon megosztásáról meg kell egyezni, azzal a kivétellel, hogy az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése nem feltétele a mediációs megállapodásnak, a házasság felbontásának.
Röviden érdemes szót ejteni az élettársak közötti vagyoni viszonyokról is, amelyek eltérnek a házastársak vagyoni viszonyaitól. Élettársak esetén az élettársi viszony fennállása alatt a közös gazdálkodás eredményeként szerzett vagyon közös vagyonnak minősül, míg a már előtte meglévő és a kapcsolat alatt örökölt, vagy ajándékba kapott vagyon az adott fél különvagyona. Élettársak esetén a közös vagyon - a házastársaktól eltérően nem 50-50%-ban, hanem - a szerzésben történő közreműködés arányában oszlik meg. A háztartásban végzett munka is a szerzésben való közreműködésnek számít.
A bíróság előtti vitában a feleknek bizonyítaniuk kell azt, hogy ki mekkora jövedelemmel járult hozzá a közös beruházásokhoz, vagy ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, akkor azonosnak tekinti azt a bíróság. Vagyonmegosztásnál a bíróság az együttélés időszakának a bizonyítottan közös időszakot tekinti (pl. közös hozzáférésű bankszámla, közös tulajdonú ingatlanban bejelentve élt mindkét fél stb bizonyíthatják ezt). Tehát a bíróság előtt először is bizonyítani kell, hogy volt és melyik időszak volt az együttélés időszaka, mikor állt fenn az élettársi kapcsolat, majd ezután azt, hogy a közös vagyonhoz ki mennyivel járult hozzá.
(Bár a bejegyzés az új Ptk. hatálybalépése előtt íródott, de tartalmát frissítettem, így az új szabályozásnak megfelelő szöveget tartalmaz.)
