Mit tartalmaz a mediációs megállapodás?

A válási mediációs eljárás végén létrejön a mediációs megállapodás, amellyel lezárul a házasság. Ehhez a megállapodás tartalmát a törvényben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani. A mediációs megállapodás több, mint egyszerű közös megegyezés. 

Ezt az okiratot hivatalosan nyilvántartott mediátor készíti el, így alkalmas arra, hogy a bíróság annak alapján a házasságot felbontsa. Az okirat benyújtása után a bíróság a lehető leghamarabbi időpontban jóváhagyja azt. A benyújtáshoz szükséges keresetlevelet jogászként ügyfeleimnek elkészítem, és minden szükséges információt, segítséget megadok, így nem kell külön jogászhoz fordulniuk.

De mit kell tartalmaznia a megállapodásnak?

A mediációs eljárás során, annak második részében, a mediációs ülésen a felek megegyeznek minden fontos kérdésben. Ezek közé tartoznak egyrészt a jogi, másrészt az "érzelmi" kérdések. Az érzelmeket érintő kérdések azt jelentik, hogy a felek megfogalmazzák, hogyan szeretnének ezután - külön - élni, milyen értékeket szeretnének ezután is megtartani. Itt leginkább a gyerekekkel kapcsolatos kérdésekre kell gondolni: igény lehet, hogy a gyerekek érezzék a szülők egymás iránti tiszteletét, vagy hogy mindketten továbbra is teljes körűen részt vegyenek a gyerekek érzelmi életében. Fontos ez a rész, mert ez alapozza meg a későbbi együttműködést a felek között.

Ahhoz azonban, hogy a mediációs megállapodás, mint okirat alapján a bíróság a házasságot felbontsa, az szükséges, hogy a megállapodás a törvény által előírt kérdésekre kiterjedjen! A házasságról és annak felbontásáról a rövidítve Csjt.-nek nevezett törvény szól. A rövidítés arra utal, hogy a törvény címe: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény.

E törvény szerint a házasság felbontásához a közös megegyezésnek ki kell terjednie:

- a közös gyermek elhelyezésére és tartására (tartásdíj),

- a külön élő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásra,

- a házastársi tartásra,

- a közös lakás használatára,

- valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztására.

Ha a felek már legalább három éve külön élnek, akkor csak a közös gyermek elhelyezése és tartása kérdésében kell megegyezniük, erre kell a mediációs megállapodásnak kiterjednie.

Mindezekben a kérdésekben, amiket a megállapodás tartalmaz, a felek szabadon döntenek, feltéve hogy mediációs eljárással válnak el és nem a bíróságon. Ha nem jön létre közös megegyezés, mert a felek nem mediátorhoz fordulnak, hanem saját ügyvédeik segítségével a bíróságon kívánnak pereskedni, akkor a bíróság dönt a jogszabályok és a bevett bírósági gyakorlat alapján. Ilyenkor a bíróság tárgyalások során állapítja meg, hogy mik voltak a házasság megromlásához vezető okok, kinél helyezze el a gyermeket, mekkora tartásdíj mellett döntsön, hogyan szabályozza a kapcsolattartást a különélő szülővel. Ehhez szakértőket, tanukat hallgat meg, bizonyítékokat gyűjt, környezettanulmányt végez. Látható, hogy az ilyen bírósági eljárás során a felek "kezéből kicsúszik a gyeplő": kívülállók előtt kell érvelniük céljuk mellett, bizonyítaniuk állításaikat, és végül kívülállók fognak dönteni sorsukról. Magánügyeikről. A gyermekük elhelyezéséről, arról hogy mikor  és hogyan tarthatnak vele kapcsolatot.

A bírósági eljárás ráadásul hosszan elhúzódik: a tanuk, szakértők kirendelése, a vélemények beérkezése, a bizonyítékok összegyűjtése hónapokat, nem ritkán éveket vesz igénybe. És nagy költséggel jár, hiszen az ügyvédek munkadíját fizetni kell. Az érzelmi lezárás nem történik meg, miközben hónapokig bizonytalanságban kell élni: vajon hogy dönt a bíróság? Sikerül-e úgy érvelni, hogy a gyermeket megfelelő módon helyezzék el és méltányos legyen a tartásdíj összege? Eközben a konfliktus egyre mélyül, hiszen az ügyvédek saját ügyfeleiket arra bíztatják, hogy érdekeiket mindenáron érvényesítsék. A harcban azonban elvész az ember: a korábbi pár most már ellenség, ami folyamatos stresszhelyzetet jelent. A lezáratlanság megnehezíti az újabb kapcsolatok kialakítását is, de a legnagyobb kárt a gyerekeknek okozza. Ha csak lehet érdemes tehát megegyezni!

A közös gyermek elhelyezése, a tartásdíj és a külön élő szülővel való kapcsolattartás kérdésében a feleknek lehetősége van saját gyermeküket ismerve a neki legjobb megoldást választani. Talán ez a legfontosabb a mediáció során. A bírósági gyakorlat kötöttségével szemben rugalmasan megegyezhetnek bármilyen megoldásban: nem kell "hétvégi apukává" válni. Lehet, hogy a hétvégék felváltva az apáé és az anyáé, és ezen felül minden héten kedden és csütörtökön délután az apánál vannak a gyerekek, szerdán és pénteken pedig ő viszi őket iskolába. De úgy is megegyezhetnek a felek, hogy minden két hétből kilenc napot az anyánál, majd öt napot az apánál töltenek a gyerekek: így a hétköznapi életükben is ugyan úgy részt vesz. A nyári szünidő és az iskolai szünetek szintén rugalmasan beoszthatók, beleértve a nagyszülőkkel való kapcsolattartást is. Ráadásul - a bíróság döntésével szemben - a mediációs megállapodás szólhat a jövőre is: ha a gyermek betölti a hatodik életévét, onnantól már heti három hétköznapot tölt majd a különélő szülővel. A tartásdíjról történő megegyezés szorosan összefügg az elhelyezés kérdésével: a megegyezés során alakul ki, hogy mit érez mindkét fél méltányosnak, figyelembe véve a gyermek elhelyezését is. És ide kapcsolódik a közös lakás használatáról történő megegyezés is.

A házastársi tartásról is szólni kell a megállapodásban, akkor is, ha ilyen követelése egyik félnek sincs: akkor ezt rögzítik. A közös ingó vagyon megosztásáról szintén rendelkezni kell a megállapodásban, azonban az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése nem feltétele a házasság felbontásának.

A mediációs megállapodás tehát a fentieket tartalmazza, ezen kívül tartalmazza a házasságra vonatkozó adatokat és azt a nyilatkozatot, hogy a felek egybehangzóan megállapítják, hogy házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, ezért végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes döntésük az, hogy házasságuk felbontását egyező akaratnyilvánítással kérjék a bíróságtól. Tartalmazza továbbá, hogy a felek az ügyük konszenzussal történő lezárása érdekében hozzám, mint 001960/1 számon nyilvántartott mediátorhoz fordultak és a mediátor bevonásával készült megállapodás bíróság általi jóváhagyását kérik. E kötelező formulák a már említett Csjt. törvény és a mediátorok tevékenységéről szóló törvény rendelkezései miatt szükségesek.

Természetesen a mediáció során mindezeket mediátorként nekem kell szem előtt tartani, én vagyok felelős azért, hogy olyan megállapodás szülessen, amely megfelel minden jogszabálynak.